Magyar
1. Milyen lehetőségei vannak az adózónak, ha nem tud határidőben fizetni?
2. Milyen tartozásokat hajt végre a NAV?
3. Felszólít-e a NAV fizetésre a végrehajtás megindítása előtt?
4. Hatósági átutalási megbízás (inkasszó)
5. Helyszíni eljárás
6. Jármű lefoglalása
7. Követelésfoglalás
8. Mögöttes felelősség érvényesítése
Válaszok:
1. Milyen lehetőségei vannak az adózónak, ha nem tud határidőben fizetni?
Ha valaki fizetési kötelezettségét – NAV által nyilvántartott adókat, járulékokat, pótlékokat, bírságokat és egyéb tartozásokat – valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból határidőre nem tudja teljesíteni, fizetési kedvezményt kérhet. A fizetési kedvezmény lehet:
• halasztás,
• részletfizetés,
• mérséklés, illetve elengedés.
A fizetési kedvezményi eljárás részletes szabályait a NAV honlapján külön információs füzetekben találja. Azt a tartozást, amire a NAV halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, az adott időszakban nem végrehajtható. Ha az adózónak újabb lejárt esedékességű tartozása keletkezik és/vagy az engedélyezett részleteket nem megfelelően fizeti, akkor a NAV a tartozást visszarendezi, azaz a tartozás újra egy összegben esedékessé és végrehajthatóvá válik.
2. Milyen tartozásokat hajt végre a NAV?
A NAV a következő tartozásokat hajtja be:
• az adó, a költségvetési támogatás,
• az adó-visszaigénylés, -visszatérítés,
• az állami garancia vagy kezesség kiutalása és visszakövetelése,
• az adók módjára behajtandó köztartozás,
• az általános közigazgatási rendtartás alapján a végrehajtás tekintetében a hatáskörébe tartozó kötelezettségek,
• az önkormányzatokat megillető helyi adóval, illetve a gépjárműadóval összefüggő tartozások, feltéve, hogy azt törvény vagy kormányrendelet nem utalja más hatóság vagy adóhatóság hatáskörébe, valamint az
• igazságügyi és rendészeti szervek által hozott közigazgatási döntésen alapuló egyes bírságok, költségek és egyéb követelések.
A NAV:
• az általa nyilvántartott adók és járulékok be nem fizetésekor hivatalból,
• másrészt külső megkeresésekre folytat végrehajtást.
Az általános illetékességi szabályok alapján a végrehajtás megindítására:
• a magánszemély lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, mindezek hiányában utolsó ismert belföldi lakóhelye,
• a jogi személyiség nélküli vállalkozó – ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyt is – székhelye, ennek hiányában telephelye,
• a jogi személy, illetve egyéb szervezet székhelye, ennek hiányában telephelye, azaz a tevékenység gyakorlásának helye
szerinti megyei vagy fővárosi igazgatóság az illetékes.
Ha az adós lakóhely-, illetve székhelyváltozása illetékességváltozást is eredményez, a végrehajtó – az adós értesítésével – továbbítja az iratanyagot az illetékes igazgatósághoz.
3. Felszólít-e a NAV fizetésre a végrehajtás megindítása előtt?
A NAV az adózót és az adó megfizetésére kötelezett személyt az adótartozás megfizetésére felhívhatja, e felhívásban közli a tartozás összegét, és egyben megfelelő határidőt tűz ki a teljesítésre.
A végrehajtási eljárás azonban előzetes felhívás, külön határozat vagy végzés kiadmányozása nélkül megindítható.
4. Hatósági átutalási megbízás (inkasszó):
A végrehajtási eljárásban a követelés kielégítésének leggyorsabb és legegyszerűbb módja az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt pénzeszközeinek végrehajtás alá vonása. Ezért a bankszámlával is rendelkező adózóknál a végrehajtási eljárást hatósági átutalási megbízással, az inkasszóval indokolt megindítani.
A pénzügyi szervezetek – meghatározott adózói körnél – jogszabály alapján szolgáltatnak adatot a megnyitott számlákról, NAV azonban minden további adózóról elektronikus megkeresésben kérhet adatot. A bankok többnyire szintén elektronikus válaszban értesítik a NAV-ot az adós náluk kezelt fizetési számláiról – bankbetétekről, széfszolgáltatásról stb. – és azok egyenlegéről.
A pénzforgalmi szolgáltató az inkasszó kibocsátásakor elsősorban a végrehajtó által benyújtott inkasszóban megjelölt bankszámlán lévő összeget tekinti alapnak. Ha ez nem fedezi az inkasszóban megjelölt valamennyi követelést, akkor a bank a végrehajtó további intézkedése nélkül kiterjeszti az inkasszót az általa kezelt további fizetési számlákra.
A pénzügyi intézmény a kiterjesztést az alábbi sorrend szerint végzi el:
• pénzforgalmi számlán kezelt összeg,
• a pénzforgalmi számlán betétszerződés alapján kezelt összeg,
• a törvényben meghatározott bankszámlaszerződés alapján kezelt összeg,
• a betétszerződés alapján elhelyezett összeg, ha azt a hitelintézet a fizetési számla- szerződés szabályainak megfelelően kezeli,
• a takarékbetét-szerződés alapján elhelyezett összeg, ha azt a hitelintézet a fizetésiszámla-szerződés szabályainak megfelelően kezeli.
Ha a pénzintézet és a számlatulajdonos máshogyan nem állapodik meg, a hatósági átutalási megbízást az adózó azon hitelkeretének terhére is teljesíteni kell, ami a fent megjelölt számlákhoz kapcsolódik.
A pénzügyi intézmény a hatósági átutalási megbízásban szereplő összeggel az adós számláját megterheli és a kért összeget, illetve annak rendelkezésre álló részét a NAV letéti számlájára átutalja. Ha a számlán a teljesítéshez szükséges teljes fedezet nem áll rendelkezésre, a pénzügyi intézmény a fedezet biztosításáig – legfeljebb azonban 35 napig – függőben tartja a hatósági átutalási megbízást. Ha ezen időtartam alatt sem sikerült a megbízást teljesíteni, azt a pénzügyi intézmény visszaküldi.
Ha a pénzügyi intézmény a hatósági átutalási megbízást a 35 napos sorba állítást követően teljesítetlenül vagy részteljesítéssel küldte vissza, az ismételten benyújtható az adós bankszámlája ellen.
A pénzügyi intézménynél több számlatulajdonos tulajdonában álló számlán kezelt pénzösszeg bármelyik számlatulajdonossal szemben fennálló követelés fejében teljes összegben végrehajtás alá vonható.
A nem adós számlatulajdonost a végrehajtó értesíti a számla megterheléséről.
A nem adós számlatulajdonos a végrehajtást kérő ellen az igényperre vonatkozó szabályok szerint pert indíthat a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezése alapján a számláról leemelt, őt illető pénzösszegek visszafizetése iránt.
A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adóst megillető pénzösszeg teljes összegében végrehajtás alá vonható, kivéve a természetes személyt (magánszemélyt) megillető pénzösszegeket. A végrehajtás alól mentes az az összeg, amely megfelel a mindenkori öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének.
Az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50 százaléka a vonható végrehajtás alá.
A mentesség érvényesítése, illetve a teljesítés korlátozása a hatósági átutalási megbízás teljesítését végző pénzintézet feladata. Ennek ellátása során a fenti szabályokat a pénzintézet által több szerződés alapján kezelt, az adóst megillető együttes összegre kell alkalmazni.
5. Helyszíni eljárás:
Az eredményes eljárásért a végrehajtónak joga van az adós vagyontárgyainak, gazdálkodásával kapcsolatos iratainak, sőt lakásának, illetve egyéb helyiségének, valamint a be nem jelentett telephelyének átvizsgálására, megtekintésére is. Ez azért szükségszerű, mert adott esetben itt találhatók az adós lefoglalható vagyontárgyai.
Fontos tudni, hogy a végrehajtónak az adós helyiségeibe való belépésre nem csak az adós jelenlétében, illetve közreműködése esetén van joga, hanem a lezárt lakást, illetve egyéb helyiségeket, valamint az adós bútorát vagy más ingóságát is felnyittathatja. Ehhez az adós vagy képviselője távollétében elegendő, ha nagykorú családtagja jelen van, ennek hiányában az eljárásban tanút kell alkalmazni.
A NAV nem csak az adós ingatlanában, hanem közterületen is alkalmazhat helyszíni kényszercselekményt, ha az szükséges az adós tulajdonában lévő vagyontárgy lefoglalásához vagy a már lefoglalt vagyontárgy elszállításához.
Minden esetben az állag megóvásával kell eljárni, a lakás, illetve helyiség felnyitása azonban szükségszerűen a zár, lakat rongálásával és ennek következtében cseréjével járhat. A cseréről a végrehajtónak kell gondoskodnia, majd a zár, lakat kulcsát a legközelebbi rendőrkapitányságon kell leadni, hogy azt az adós átvehesse.
Ha az adózó a végrehajtási eljárás eredményességét a végrehajtó veszélyeztetésével, fenyegetésével akadályozza, vagy megkísérli az eljárást meghiúsítani, a NAV a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedést kezdeményezhet, vagy a NAV hivatásos állományú tagjával az eljárás zavartalan lefolytatását biztosíthatja.
Helyszíni eljárás keretében végrehajtási cselekmények munkanapokon, reggel 6 óra és este 10 óra között foganatosíthatók. Az este 10 óra előtt megkezdett, de be nem fejezett végrehajtást 10 óra után folytathatja a végrehajtó.
A végrehajtó az eljáró NAV-igazgatóság vezetőjének írásbeli engedélye alapján – az előző bekezdésben rögzített időbeli korlátozástól függetlenül – bármikor foganatosíthat végrehajtási cselekményt. Ha az adózó üzemi, illetve üzleti tevékenysége részben vagy egészben kívül esik a fent megjelölt időtartamon, akkor a NAV a végrehajtási cselekményeket az adós üzemi, üzleti tevékenységének ideje alatt – külön engedély nélkül – elvégezheti.
Az eljárás a végrehajtó szolgálati igazolványának bemutatásával, az eljárás tárgyának, céljának rövid ismertetésével, az adós, illetve a helyszínen tartózkodó személyek azonosításával kezdődik.
A végrehajtó a helyszíni eljárásról, továbbá a jogszabályban meghatározott más végrehajtási cselekményekről jegyzőkönyvet készít. Főszabályként a jegyzőkönyvet az eljárási cselekménnyel egy időben a helyszínen kell felvenni. Kivételesen – a helyszíni felvétel akadályoztatása esetén – a jegyzőkönyv máshol is elkészíthető, az akadályoztatás okát azonban ilyenkor rögzíteni kell.
A helyszíni eljárásról készült jegyzőkönyvet – a feltételek fennállásakor – ugyancsak a helyszínen kell átadni. Ha az adós a jegyzőkönyv átvételét megtagadja, ezt a tényt rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, a jegyzőkönyv azonban ezzel kézbesítettnek tekintendő.
6. Jármű lefoglalása:
A NAV a járművet a járműnyilvántartásban szereplő adatok alapján is lefoglalhatja, ha az adós a jármű tulajdonosaként van a nyilvántartásba bejegyezve. Bejegyzés hiányában is lefoglalhatja nyilvántartásból, ha a jármű a házastársi közös vagyonba tartozik.
A járműfoglalás általános szabályai kötelezővé teszik a forgalmi engedély és a törzskönyv lefoglalását is, megakadályozva ezzel az adóst a lefoglalt jármű további jogszerű használatában.
A végrehajtó megkeresésére az okmányiroda haladéktalanul intézkedik a jármű kivonásáról a forgalomból.
A tulajdonos személyének megállapításánál a forgalmi engedély az irányadó, ugyanis a jármű tulajdonosának azt kell tekinteni, akit a forgalmi engedélyben ilyen minőségben feltüntettek. Ha a tulajdonosváltozás tényét a forgalmi engedélyben nem vezették át, az adós által bemutatott olyan adásvételi szerződés, amely szerint a járművet időközben értékesítette, nem alkalmas a harmadik személy tulajdonjogának kétséget kizáró igazolására. Ezért ilyen esetekben a jármű foglalható, a vevő pedig igénypert indíthat a NAV-val szemben.
Helyszíni foglalás alkalmával a házastárs, illetve bejegyzett élettárs tulajdonában lévő jármű is végrehajtás alá vonható, ha az nem képezi az ő különvagyonát.
Ha a vásárlásra kölcsönt nyújtó pénzügyi intézmény a járműre biztosítékként opciós jogot alapított, akkor a jármű törzskönyve nincs az adós birtokában, mert azt a pénzügyi intézmény magánál tartja mindaddig, amíg az adózó a vele szemben fennálló tartozását teljes mértékben ki nem egyenlíti. Ebben az esetben azonban a törzskönyv szerint az adós a jármű tulajdonosa,függetlenül attól, hogy a törzskönyv a hitelintézet birtokában van, így a járművet le kell foglalni.
Lízingelt járműnél a jármű a lízingbe adó tulajdonát képezi, tehát a lízingbe vevő (adós) tartozásának fedezeteként nem vonható végrehajtás alá.
A gépjármű foglalás alóli mentességének esetei:
• A természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen (kizárólag a személy- és áruszállítási tevékenységhez szükséges) járműve nem foglalható, ha nem éri el a becsértéke a rendeletben10 meghatározott összeget. Ha meghaladja, csak a járművet és a törzskönyvét kell lefoglalni és ez utóbbit megküldeni a járművet nyilvántartó hatóságnak, azaz az okmányirodának. A forgalmi engedély az adósnál marad, mert az értékesítésig használhatja a foglalkozása gyakorlásához a járművet, viszont ez a kedvezmény kizárólag a természetes személy adóst illeti meg és csak egy járműre vonatkozik.
• Mozgásában korlátozott adós járműve nem végrehajtható a tulajdonos érvényes parkolási igazolványa, ennek hiányában az igényléséhez a kormányrendelet szerint meghatározott szakvélemény alapján.
Üzemi, üzleti jellegű gépjármű lefoglalásnak sajátosságai:
• A vállalkozási tevékenységet végző adózó – egyéni vagy társas vállalkozó – a tevékenységéhez szükséges üzemi vagy üzleti járművénél szintén csak a járművet és a törzskönyvet kell lefoglalni. Ha az adózó a tartozását – 6 hónapon belül – nem fizeti meg a végrehajtó a forgalmi engedélyt is lefoglalja. Ezen időtartam alatt, de legfeljebb a forgalmi engedély lefoglalásáig rendeltetésszerűen használhatja a tevékenysége végzéséhez a járművet.
• Üzemi és üzleti járműnek kell tekinteni azokat a járműveket, amelyeknek a használatát a vállalkozó adós a könyvvitelében költségként elszámolja, érvényesíti, illetve amelyik az eszköznyilvántartásában szerepel. Emellett idetartoznak azok a járművek is, amelyekről az adós e nyilvántartásokat ugyan nem vezeti, de azokat a jövedelemszerző tevékenysége tárgyát képező árunak, szolgáltatásnak az előállításához vagy értékesítéséhez használja.
A NAV végzéssel tárgykörözést rendelhet el, ha a lefoglalt járművet az adós a NAV felhívására nem adja át, és az adós lakóhelyén, tartózkodási helyén vagy székhelyén, telephelyén, fióktelepén az nem fellelhető. A tárgykörözést elrendelő végzés a közlés időpontjától kezdve – fellebbezésre tekintet nélkül – végrehajtható.
7. Követelésfoglalás:
A végrehajtó jogosult az adós gazdasági tevékenységével kapcsolatos iratainak megtekintésére, átvizsgálására, hogy információkat szerezzen az adós kintlévőségeiről.
Ha a végrehajtó az adós nyilvántartásai, iratai – és nem csak az adós nyilatkozata – alapján olyan adatok birtokába kerül, amelyek szerint harmadik személynek az adóssal szemben tartozása áll fenn, a végrehajtó harmadik személyeknek a követelésfoglalásról szóló okiratokat elektronikusan kézbesíti. Ez a tartozás lehet már lejárt esedékességű, jövőben esedékessé váló, vagy időszakosan visszatérő, például havonta jelentkező fizetési kötelezettség.
A végrehajtó értesíti a harmadik személyeket arról, hogy az adós velük szemben fennálló követelését az adótartozás erejéig lefoglalta, egyidejűleg a kötelezetteket nyilatkozattételre hívja fel. A harmadik személy a követelésfoglalással kapcsolatban megküldött iratokat – a nyilatkozatokat, valamint mellékleteit elektronikusan küldi vissza a NAV-nak.
Ha a harmadik személy áfaösszesítő jelentés benyújtására kötelezett és nyilatkozata szerint az adóstól számlát befogadó adóalany, aki a NAV-nak a törvény11 alapján megküldött nyilatkozatában a követelést vagy annak egy részét annak teljesítése miatt nem ismeri el, köteles a követelés létrejöttét, illetve megszűnését a NAV-nak hitelt érdemlően igazolni.
Ha az áfaösszesítő jelentés benyújtására kötelezett adóalany a felhívásra nem tudja hitelt érdemlően igazolni a részbeni, vagy egész teljesítést, vagy a törvény által előírt nyilatkozattételt elmulasztja, a NAV kötelezheti őt a követelés összege erejéig a tartozás megfizetésére.
Ha a harmadik személyek a követelést nem ismerik el, a végrehajtást kérő a harmadik személyekkel szemben a követelés behajtása iránt pert indíthat. A perindítás a NAV mérlegelési jogkörében hozott döntésétől függ.
8. Mögöttes felelősség érvényesítése:
Ha van olyan személy, aki a tartozásért helytállni köteles és annak megfizetésére megfelelő vagyoni fedezettel rendelkezik, a NAV határozattal kötelezi a tartozás megfizetésére.
A határozat meghozatalakor a NAV vizsgálja, hogy a helytállni köteles személyek felelőssége korlátozott, vagy korlátlan. Vizsgálja továbbá azt is, hogy a tartozásért egy, illetve több személy köteles-e helytállni.
Egyetemleges kötelezettségnél minden kötelezett a teljes tartozással tartozik mindaddig, amíg azt meg nem fizették. Mindegyik kötelezettől a teljes összeg követelhető, ugyanakkor bármelyik kötelezett befizetése a többi mögöttes felelős kötelezettségét is csökkenti.
Ha a NAV az adóst megillető járandóságot, a hitelintézetnél kezelt összeget, illetőleg követelést vonja végrehajtás alá, és a munkáltató, kifizető, hitelintézet, valamint más személy a levonást, átutalást, megfizetést elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, a NAV határozattal kötelezi a levonni, átutalni, megfizetni elmulasztott összeg erejéig az adótartozás megfizetésére.
A határozatban foglalt teljesítési határidő elteltével a NAV az adóvégrehajtási szabályok szerint intézkedik a tartozás behajtása iránt. Árverés során, ha a ki nem fizetett ingóságot alacsonyabb áron vették meg, mint a nyertes ajánlat, szintén határozattal kötelezhető a fizetést elmulasztó árverező a vételár-különbözet erejéig.
